Az adatfeldolgozás részletes leírása

Ezt a szöveget azoknak szánjuk, akik kíváncsiak arra, hogyan jött létre az eddigi tartalom és mit is kell annak tudnia, aki csatlakozni szeretne a munkához.

Kezdetben vala a track. GPS-használóknak ismerősen cseng ez a név, aki nem ismerné: a készülék folyamatosan rögzíti az általa kiszámított szélességi és hosszúsági koordinátákat, magasságot és időt. Ezek sorozata egy vonalat határoz meg, amelyet térképre vetítve láthatjuk, hogy mikor hol jártunk. Ha nincs térképünk az adott területre, trackekből készíthetünk magunknak. Ha a GPS-nek tökéletes lenne a pontossága és minden utat csak egyszer járnánk be, akkor az utak elején bekapcsolt, majd az út végén kikapcsolt GPS-ből kinyert trackek összessége remek alapot adna egy térképhez.

Sajnos nem tudunk minden utat azonnal bejárni, nem tudjuk "csak egyszer" bejárni és messze nem tökéletes a GPS pontossága sem. A kétszer vagy többször bejárt utaknál látszik, hogy az egyes trackek nem pontosan fedik egymást. A csomópontokban nem szakadnak meg az utak, hiszen a túrák során sok-sok útkereszteződést érintünk és nem állunk meg mindegyikben. Részletes leírást minderről és segédletet a trackeléshez a FAQ-ban találsz.

A fenti adottságok miatt a trackekből nem lesz magától térkép, kézi munkával kell azokat átalakítani. Ez történhet a track térképre másolásával és utólagos szabdalással-kiigazítással, vagy az útvonal teljes újrarajzolásával. A szakaszok végpontjainak illesztése után még hátravan a vonalak tulajdonságainak beállítása (járhatóság, burkolat, stb.) és mindezeket közzé is kell tenni a többiek számára.

A turistautak.hu-n erre a célra bejáratott eszközök a következők:

1. A tracket mindenki a saját gépén tölti le a GPS-ből. Garmin GPS-ek esetén általában a MapSource programot használjuk, ez .gdb kiterjesztésű fájt ment el (régebben .mps volt). Ezeket a fájlokat feltöltjük a "bejárt útvonalak" közé a http://turistautak.hu/tracks.php oldalra. Itt egy űrlapot kell kitölteni, amely a bejárás körülményeit rögzíti, ezután lehet feltölteni a fájlt, akár többet is.

Akkor lehet szükség a több fájl feltöltésére, ha például több napos túrasorozattal jártunk be egy területet és minden nap lementettük a GPS-t, és nem akarjuk vagy nem tudjuk egyesíteni ezek fájljait (mert a MapSource nem tűri névegyezést és az ACTIVE LOG xxx-eket igen nehézkes átnevezgetni). Kihasználhatjuk a több fájl lehetőségét továbbá arra is, hogy fényképeket, illetve a bejárás során készített vázlatok szkennelt képét is feltöltsük ide. Elvileg bármilyen fájlt fogadni tudunk, egyedi esetekben esetleg segítséget kérünk az értelmezéshez.

A feltöltött űrlapokat és fájljaikat mindenki látja, és szükség esetén felhasználhatja személyes célokra, például megnézni belőle, hogy a másik merre ment, mennyi időt vett ez neki igénybe, vagy ha a track még nincs beledolgozva a központi térkép-adatbázisba, akkor a feldolgozatlan track előzetes segítséget nyújthat a tájékozódásban.

2. A térképszerkesztők letölthetik a központi adatbázisból egy-egy tájegység összes térképi objektumát (pontok, vonalak, felületek) minden tulajdonságaikkal együtt .mp fájlként. Ez a GPSMapEdit (röviden: mapedit) nevű térképszerkesztő programmal kezelhető, amelyet egy orosz ember fejleszt, de mivel nyílt forráskódú, mások is hozzátehetnek. Ezt mi is kihasználtuk, és olyan funkciókat építettünk bele, amely az szerkesztés felgyorsításán és egyszerűsítésén túl helyi jellegzetességeket is ismer, például megjeleníti a magyar turistajelzéseket az utakon.

A térképszerkesztő a már feldolgozott adatokon kívül letöltheti a tájegységhez kapcsolt trackeket is, és ezek megjelennek a mapeditben a térkép mögött, mintha pauszpapíron kellene átrajzolni őket. A feldolgozás végeztével a szerkesztő visszatölti az adatbázisba az .mp fájt. A szerveren nem az .mp tárolódik, hanem már a feltöltés közben értelmezésre kerül és frissíti az adatbázist. A feltöltést után az eredmény azonnal megjelenik mindazokon a kimeneteket, elsősorban a térképeken, amelyek a központi adatbázisból dolgoznak.

A térképszerkesztéshez ismerni kell azokat a szabályokat, technikai jellemzőket, amelyek fontosak ahhoz, hogy jól használható legyen a végeredmény. Ezeket külön leírásban ismertetjük.

A tájegység praktikus alapegysége az amúgy országosan egységes adatbázisnak. Azért praktikus, mert a szerkesztő elég nagy területet lát egyszerre, általában egy ember a felelőse egy tájegységnek, viszont nem a teljes adatbázist zárolja addig, amíg a szerkesztés zajlik. Amíg ugyanis a szerkesztő dolgozik egy-egy tájegységen, mások nem módosíthatják annak adatait, mert ha át is írnák az adatbázist, a feltöltéskor felülíródna minden időközi változtatás.

3. További segítséget tudnak nyújtani mások, akik nem tudnak vagy nem szeretnének térképszerkesztésre vállalkozni, viszont egy-egy környéket jól ismernek és szívesen segítenek az utak jellemzőinek beállításában. Erre a webes felület a térkép interaktivitásának köszönhetően segítséget nyújt: az útvonaltervezővel kijelölt szakaszok tulajdonságai weben keresztül is állíthatók (ha a tájegység éppen nincs zárolva).

A pontszerű helyek (POI, Points of interest) gyűjtésében együttműködünk a http://geocaching.hu közösségével, a pontok itt is és ott is megjelennek, az adatok közös adatbázisban tárolódnak.

Ezeken felül köszönettel fogadnunk minden olyan adatot, információs forrást, amely segítségünkre lehet, kiegészíti vagy pontosítja a meglevő adatállományt.