A műemlék jellegű történelmi épületmaradványok (templomrom, kerekszenttamási rotunda) területén végzett régészeti kutatások során talált eszközök, tárgyak a helytörténettel foglalkozó monográfiai kiadásokban fellelhetők.
A köztéri alkotások (első és második világháborús emlékművek) a település központjában, korabeli síremlékek a temetőben találhatók. A református és katolikus templom mellett, a Zsoldos-ház, a magtárépület és néhány paraszti porta őrzi a múlt századok építészeti értékeit.
Zámoly település lélekszáma a történelem során folyamatosan változott, volt, mikor szinte elnéptelenedett, legtöbb lakosa a 19. század második felében volt. Jelenleg 2100 fő él a községben. Az itt élők családnevéből következtetve, (Pl. Cseh, Horváth, Lengyel, Németh, Tóth, Török, stb.) történelmi távlatokban, számtalan nemzethez tartozó és nemzettség tagja telepedett meg a községben.
A polgárosodás múlt századi jeleként alakult társadalmi szervezetek (Olvasókör, Egyesült Ipartársulat, Zámolyi Társaskör, Népkönyvtári Egylet, Leventeegylet, Polgári Lövész Egylet, Önkéntes Tűzoltó Egyesület) működésének folyamatossága megszakadt. Mai képviselői a Nyugdíjas Klub, Lövészklub, Futball Sport Egyesület, Vöröskereszt helyi szervezete, Gyermekbarátok szervezete, un. "rétegszervezetként" tevékenykedik. Az 1995-ben alapított Zámoly Fejlődéséért Egyesület támogatásával jött létre a település informatikai központjaként működő Teleház. Az Egyesület fejlődésének eredményeként, 2002- évben fejeződött be, "HÁLÓ" előnévvel, kiemelkedően közhasznú, un. "ernyőszervezetté" alakítása.
A település alapítása...
Zámoly település nevét, a Zamur személynévből, Árpád fejedelem egyik mondai ősétől származtatják. Más történet szerint, Árpád-házi királyunkat, Orseolo Pétert, Zámolyon fogták el és vakították meg, az alábbi szavak kíséretében: "Számolj Péter gonosz bűneidért!" A Számolj szóból származik Zámoly neve.
Első írott említésének a 14. századi krónika 1046-ra vonatkozó adatát tartják. A magyar honfoglalás után - korai oklevelek tanúsága szerint - Zámoly mai területén legalább három kisebb település létezett. Kerekszentttamás, Kér és Zámoly falu helyét az oklevelek és régészeti leletek viszonylag pontosan körülhatárolják. A települést, a Csák nemzetség birtokaként -először 1231-ben - említik.
A település történelmi múltja...
Zámoly a Vértes hegység déli előterében fekvő, többutcás, szalagtelkes település. Tagolt, változatos domborzata, közelsége a megyeszékhelyhez, Székesfehérvárhoz és a Velencei-tóhoz, fekvése a helyvidéki és a síkság találkozásánál kedvező lehetőségeket kínált az itt megtelepülőknek évszázadokon át. Területén a XX. század utolsó évtizedéig a régészek két tucat lelőhelyet tártak fel az őskortól a törökkor végéig.
Székesfehérvár török kézre kerülése (1543) után Zámoly is a hódoltsági falvak sorsára jutott. Ideiglenesen el is néptelenedett, azonban az 1570-es évekről bizonyíthatóan ismét lakott hely. Gyakorlati újjászületése a XVII. Század közepére tehető, adózó népességének száma akkor alig közelítette meg a mohácsi csata előtti esztendőkben ott élt lakosság létszámát. A községet a török hódoltság utolsó évtizedeiben benépesítők a református hitet vallották magukénak, Kálvin János tanainak követői. A török elleni felszabadító háború első esztendeiben, 1683-tól 1690-ig lakói elhagyták, biztonságot nyújtó nyugat-magyarországi végvárakba menekültek.
A Rákóczi-szabadságharc időszaka újabb megpróbáltatásokat jelentett; már-már elviselhetetlen katonai terheket, és a szabadságküzdelem utolsó esztendeiben a fekete halál, a pestisjárvány követelt jelentős számú áldozatot. A XVIII. Század közepéig tartó újabb betelepítési folyamatot az új földesurak, A Hochburg, majd a Lamberg család tagjai szervezték és irányították. Zámoly földesurai a gróf Lambergeket követően János főherceg utódai, a gróf Meránok lettek.
A falu történetében a XVIII. Század a gyarapodás évtizedeit jelentette. A tősgyökeres, református hitet követő magyarok mellett megjelentek a német anyanyelvű és római katolikus hitet valló családok, majd zsidó kereskedők, haszonbérlők is megtelepedtek. Megszilárdult a helyi közigazgatás, a reformátusok és katolikusok népiskolát tartottak fenn, mindkét felekezet megépítette templomát is.
Zámoly lakói az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc időszakában a nemzeti függetlenség és polgári átalakulás meggyőződéses híveinek bizonyultak. Mozgalmat indítottak a jobbágyfelszabadítás ellentmondásainak felszámolására, nem is maradt el a büntetés: 1849 augusztusában a megszálló osztrákok egyik katonai alakulata az elöljárókat deresre húzatta és megbotoztatta. A botütések az elöljárókra záporoztak, de jelképesen a falu valamennyi lakója megszégyenült.
A XIX. Század utolsó évtizedeire jellemző boldog békeidőket az első világháború elsöpörte.
Az öt esztendeig tartó világégés a Vértes hegység peremén megbúvó települést sem kerülte el. A férfiak közül több mint kétszázan harcoltak a frontokon, közülük nyolcvanhatan haltak hősi halált. Az 1918 őszén kirobbant polgári demokratikus forradalmat szovjet-orosz mintájú követte.
A két világháború közötti viszonylag békés évtizedek alatt a helyi társadalom önszerveződésében is pozitív fejleményeknek vagyunk tanúi. Kulturális, közművelődési egyesületek jöttek létre, iskolát bővítenek, illetve építenek, a helyi mezőgazdasági termelést és értékesítést a hatékonyan működő szövetkezet fogta egybe.
1943 tavaszától, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájától mind többen gyászolták a fronton elhunyt hozzátartozóikat, 1944 decemberétől pedig a község területe is hadszíntérré vált. Három hónapon át dörögtek a fegyverek Zámoly térségében; 1945 januárjában szovjet katonai parancsra a községet kiürítették. Súlyos harcok dúltak a térségben, ennek lett következménye a falu kifosztása, a katonai és polgári áldozatok, a romos épületek nagy száma.
1945 tavaszán Zámolyon is megalakultak a politikai pártok, közülük a kommunisták bizonyultak a legaktívabbnak. Ebben az időszakban a községet éppen ezért a környék "kis Moszkvának" is nevezte. A földreform végrehajtása során felszámolták a Merán-uradalmat, több mint kétszáz jogosult család között 1960 katasztrális holdat osztottak fel, kétszázötven házhelyet mértek ki.
Az uradalom és a hozzá tartozó majorságok felszámolását követően a kis- és középparaszti gazdaságok túlsúlya következett be a mezőgazdasági termelésben. A szovjet típusú proletárdiktatúra azonban ellenségesen viszonyult a magántulajdonhoz: politikai nyomásra a szabad paraszti gazdálkodást a nagyüzemi (termelőszövetkezeti) váltotta fel. Felszámolták a helyi kisipart, szocializálták a kereskedelmet. Zámoly 1959-ben szövetkezeti község lett. Mind többen hagytak fel a gazdálkodással, fordítottak hátat a földművelésnek, és tették "lomtárba" kisipari eszközeiket. Az ily módon felszabaduló munkaerőt az iparosodó megyeszékhely, Székesfehérvár kötötte le.
A dinamikusan fejlődő Székesfehérvár vonzáskörzetébe tartozó községben napjainkban 2160 fő él, a működő vállalkozások száma közelít a százhoz, önkormányzó közössége ismét látja az esélyét, hogy történelme sokszori újrakezdéseinek számát egy sikerrel szaporítsa.
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
