Erre a kérdésre nehéz röviden válaszolni, pontosabban a korrekt rövid válasz az, hogy attól függ:)
És hogy mitől - mi mindentől - azt Kjr vázolta tömören:)
Az biztos, hogy abszolut pontosságviszgálatot ott érdemes végezni, ahol tiszta kilátással rendelkezünk az égboltra, mondjuk hegytetőn, vagy a préri közepén:)
Én mindkét helyen szoktam nézegetni a megadott magasság és a GPS által mutatott magasság viszonyát, és ugyanazt tapasztalom, amit te, pár méteres vagy éppen 0-1 méteres eltérést. Ez az esetek nagy többségében bejön, és már akkor lepődök meg, ha nem jön össze. Ha pedig bármilyen kitakarás van, fák, épületek, sziklafal akkor már óvatosan bánjunk a kijelzett magassággal! Még akkor is, ha 6-7-8 műholdat lát a kütyü. Ilyenkor még a külső antenna valamennyit segíthet, vagy a barométeres magasságmérő (de azzal is óvatosan kell bánni!!) ha van. Ha pedig éppen elegendő műhold van, azaz 4-5 akkor már talán nem is érdemes nézni a magasságot. Én legalábbis nem szoktam. Ilyenkor megbízhatóbb ha mondjuk erdőben, nem sík terepen vagy és van Topoguide-od, akkor azt figyelni, hogy a nyíl melyik szintvonalon van - azaz melyiken vagy épp.
Ja, és mindezt EGNOS nélkül, azt sosem szoktam bekapcsolni, majd ha azt mondják hogy oké, most már élesben megy, megbízhatóan a rendszer. Addig a tesztüzem alatt nincs értelme, főleg annak nincs, hogy az éppen tapasztaltakból bármilyen messzebbható következtetést vonjunk le. Nagyon remek cikk volt erről nemrégiben a GPS-magazinban, ahhoz nincs mit hozzátenni.
De ennek ellenére nem olyan triviális a magasság-meghatározás nyílt terepen sem. A gyakorlati tapasztalat tehát az, hogy a pár méteres eltérés általában összejön. A gyártók a kézi GPS-ek pontosságára +/- 15 métert adnak meg, ez egy jó középérték, és biztonságos az ő szempontjukból, mert ez össze szokott jönni általában, ha nem is a magasságban, de vízszintes értelemben igen:)
Egyébként a turistatérképeken megadott magasságok földi úton, általában ún. tirgonometriai magasságméréssel meghatározott magasságok, amelyek elméletileg pár deciméterre pontosak. Gyakorlatban ez elmehet 1 méterig is, különféle okok miatt:) Ha megnézel egy tájegységről többféle térképet, akár egy 25000-es topográfiait, vagy turistatérképet más-más térképesz cég kiadásában, láthatod hogy ugyanazon kótált pont magassága is eltér akár 1-2 méterre is. De: az ilyen magasságok ennyire biztosan jók, azaz jobbak mint amit a kézi GPS-el elméletileg elérhetsz. Ezért ha netán hegycsúcs közelében rejtek ládát, akkor én nem is a GPS által kijelzett magasságot adom meg, hanem megsaccolom hogy hány méterrel van lentebb a láda a hegy csúcsától, és azt levonom a térképi magasságból. Így nem fordulhat elő, hogy magasabban van a láda, mint a hegycsúcs:) Ez persze csak tényleg akkor működik, ha a csúcs közelében, ahol a szemmérték még nem tud nagyon becsapni.
Egyébként a térképi (szintezett, trig. mag. egyszóval adott) tengerszint feletti (azt hogy melyik tengerszinjte felett, ebben a pontossági kategóriában mindegy, de Kjr ezt is leírta) magasságok és a GPS-ből származó ún. műholdas magasság között a legfőbb eltérés az a geoid-unduláció, amiről Kjr is írt. A kézi GPS-ekben (a barométeres magasságmérést hagyjuk most) ez a korrekció szerepel, vagyis amit kijelez az a tengerszint feletti magasság, ezért van az hogy a kopasz hegycsúcson, ideális körülmények között összejöhet a csekély, pár méteres eltérés.
Minden más esetben a kijelzett magasság ennél csak rosszabb lehet, a mérési körülményektől, a műholdálástól stb.. függően.[ előzmény: (1101) BiharyG, 2005.04.08 22:28:05] |
