A Nemerix olyan mint a SiRF, vagyis több verzió létezik belőle. A SiRF II például peter68 leírásának megfelelően kb. ugyanazt tudta, mint a te Nemerix chipes vevőd, kb. egy generáció lehet tehát a kettő. A SiRF III viszont érzékenyebb, tehát rosszabb vételi körülmények között is képes pozíciót adni.
Bár a boltokban és a neten is találhatók olyan összehasonlítások, hogy ez ilyen pontos, az meg olyan pontos, ebben a tekintetben nincs különbség a vevők között. A mai polgári GPS technológia kb. 5-15 méteres pontosságot tesz lehetővé (ÁTLAGBAN, mielőtt bárki belekötne, és jönne az 1 m-es EPE screenshotokkal), ezt az összes GPS vevő tudja hozni. Mit jelent ez? Nyilván nem azt, hogy a város közepén, a paneldzsungel tövében 5 méteres pontosságot fog mutatni a GPS vevőd, hanem azt, hogy megfelelő vételi körülmények között (pl. tisztáson, fedetlen és árnyékolatlan helyen, tiszta időben) tudsz ilyen pontos méréseket végezni, ennyire pontos lesz a vevőd által mutatott érték.
Az már más kérdés, hogy az új, érzékeny vevők (mint a SiRF III és a legújabb Nemerix) rossz vételi körülmények között is képesek viszonylag pontos adatokat szolgáltatni, ezért a köznyelv azt mondja rájuk, hogy pontosabbak, de alapvetően ezek sem tudják kitágítani a polgári GPS-ezés által nyújtott lehetőségek határait, tehát ezek is kb. ugyanolyan pontosak. A különbség csak annyi, hogy bizonyos esetekben pontosabbak, tehát az előbb említett rossz vételi körülmények között jobban tudják meghatározni a helyzetünket.
De mi nem is ezért szeretjük az érzékeny chipekkel szerelt vevőket, hiszen egy átlagos autós felhasználás esetén pl. teljesen mindegy, hogy 5 vagy 10 méteres a pontosság, és hasonlóan lényegtelen az esetek többségében túrázás közben is, a hangsúly inkább azon van, hogy az érzékeny vevők nem vesztik el a jelet. Nagyon rosszul jön pl. autós navigáció közben, ha egy híd alatt elveszted a jelet, és utána másfél percig nem talál magára a GPS vevő. Vagy az erdőben igazán rosszul jön, amikor beérsz egy völgybe, és megszűnik a vétel, lövésed sincs, hogy merre tovább. Na, ezekre jók a nagy érzékenységű vevők, hiszen ott is képesek felhasználni a műholdak (esetenként többször visszaverődött, megtört, elhajlott stb.) jeleit, ahol a régebbi vevők már régen bedobták a törölközőt.
Tehát a SiRF III és a régebbi Nemerix között igazából nem a pontosságban, hanem az érzékenységben van különbség, ha mondjuk kimész a hegy tetejére, és átlagolva beméred egy ismert (pl. geodéziai) pont koordinátáit, még az is előfordulhat, hogy a Nemerix pontosabb eredményt ad. A SiRF III viszont a felhőkarcolók árnyékában is megmondja, hogy hol vagy, és a legtöbb esetben ez legfontosabb.
A külső antenna kicsit tud javítani a vevő képességein, két okból: erősíti a jeleket és a külső antennát olyan helyre tudod rakni, ahol jobban rálát az égre, pl. kocsi teteje, túrazsák teteje, így kisebb a rá gyakorolt árnyékoló hatás.
Valószínűleg neked még a régebbi chipes vevőd van, szerintem nem érdemes toldozgatni-foltozgatni, egy külső antenna 5-6 rugó, és nem dob rajta annyit, mint egy új vevő. Az új Nemerix chipes BT-s egység például a tesztek szerint a SiRF III-hoz hasonlóan jól muzsikált (cikk róla itt: http://www.pdamania.hu/content/5681/), és a SiRF III-as vevőknek is nagyon lement az ára mostanában, mindegyiket már bruttó 28-30 rugó körül be lehet szerezni, és nem csupán a nagyobb érzékenységet lehet előnyként elkönyvelni, hanem a sokkal gyorsabb hideg indítást (a SiRF II-nek legalább 2-3 perc kellett a feléledéshez, a SiRF III pl. fél perc alatt pozíciót ad). Ráadásul a mai vevők nagy előnye, hogy kisebb a fogyasztásuk is, így ha BT-s vevőt használsz, akkor tovább bírja az akkumulátora, ha pedig CF-es típust, akkor az kevésbé szívja le a PDA akksiját.[ előzmény: (8030) textor, 2006.05.30 10:55:46] |