Bár elköszöntél, azért még válaszolok, mert úgy illik.
Nem tudom, hogy mi lenne, mert nem az én dolgom megoldani az ilyen, technikai jellegű problémát. Én csak szerkesztek, amíg van mit, van hol, és kedvem van hozzá.
A homokozós és exférjes hasonlat után én egy éttermi változattal írnám le a véleményemet:
Igyekszem nem odapiszkítani arra az asztalra, ahol éveken át étkeztem. Lehet, hogy azóta nyitottak újabb, szebb éttermek, bővebb étlappal, és még újabbak követik azokat is, helyenként átvéve, vagy követelve a régi étterem alapanyagait, menüjét is. Mert mi van akkor, ha a főszakács éppen azért nem fektet több energiát az étterme fenntartására, fejlesztésébe, mert látja, hogy a régi törzsközönsége átcsábul másik hely(ek)re?
Ha végképp nem lesz már semmi fogyasztható a törzshely étlapján, akkor tényleg el kell menni máshova, vagy meg kell elégedni a házhozszállított étellel...
[ előzmény: (63145) johann g (Lud), 2013.06.20 15:20:32] |